Érezted már azt, hogy igazából fogalmad sincs, mit érzel?! Azt mondják, nincs ilyen állapot, akkor én most mégis melyikben vagyok? Olyan érzések kavarognak bennem, amit ellentmondanak egymásnak. Olyan érzések, amikre nincs magyarázat. Szeretni valakit okkal, ok nélkül.. ugyanaz. Voltál már olyan boldog, hogy egy filmben érezted magad? Mondhatni lebegtél a boldogságban, és a kis rózsaszín felhőkön aludtál el minden éjjel édi-bédi mosollyal az arcodon? Esetleg hirtelen véget ért? Összetörtél? És épp most magadra ismersz? Ha, igen, akkor elgondolkozol most, az emlékeken. Hogy miket is tetettek együtt. Milyen álmaitok voltak, esetleg tervek. Most képzeld el magad egy híd közepén. A híd egyik fele egy gyönyörű szép tájat kíván, bár hosszabb is az út odáig. A híd másik felén egy hasonló táj van. Az út arra rövidebb, azonban veszélyesebb is. Most dönts. Dönts abban, hogy merre indulsz. Elindulsz a hídon az első felé, vagy kockáztatsz? Senki nem dönthet helyetted. A veszélyes úton a mélybe zuhanhatsz. De lehet, hogy az a táj szebb. Nem tudhatod. Tedd fel a kérdést. Mit akarok? Szenvedni vagy szabadulni? Bevallani vagy megtagadni? Szeretni vagy elengedni? Tudod mi a legrosszabb.. ha képtelen vagy eldönteni. Ha csak állsz azon a nyamvadt hídon és csak állsz. El kell indulnod valamerre különben ott ragadsz.